Vámos Ágota tanulmánya
Várandósság idején különösen fontos, hogy tisztában legyünk a különböző gyógynövények hatásaival, hiszen csak olyan teát szabad alkalmazni, aminek a hatóanyagai nem bántják a fejlődő magzatot.
Vannak
azonban kimondottan a várandósság idejére ajánlott gyógynövények, melyek jótékony
hatásukkal elősegítik a leendő anyuka jó közérzet, valamint felkészítik testét
a szülésre.
Sajnos
az olvasmányaim során találkoztam egymásnak teljesen ellentmondó javallatokkal
is, amik bizonytalanságot keltettek bennem.
Nagyra tartom Ingeborg
Stadelmann munkásságát és A bába válaszol című könyvét. Stadelmann ebben a
könyvében egy teakeveréket ajánl a várandósoknak, mely a következő
összetétellel készül: csalán, palástfű, málnalevél, orbáncfű, méhfű, cickafark,
zsurló. Stadelmann több mint 10 éves tapasztalata szerint, a teakeverék fogyasztói között
kevesebb volt a emésztési problémával küszködők, nem vizesedtek a kismamák
lábai, és a vér eredmények megfelelő vas értékeket mutattak anélkül, hogy
egyéb készítményeket kellett volna szedni (elkerülve ezzel a vaskészítményekkel gyakran együttjáró
szorulást és hasfájást). A
kismamák vérkeringése
megfelelő maradt, és hangulatuk pedig kiegyensúlyozott volt. A tea jótékony
hatása az összetevők alapján a következővel magyarázható:
·
Csalán: a
veseműködést javítja, valamint javítja
a vér vastartalmát különösen, ha pár csepp citromlevet csepegtetünk a teába.
·
Palástfű: a
hormonális állapot támogatója.
·
Málnalevél: segít az izomzat fellazításában, különösen a
kismedencében. Továbbá támogatja az anyagcserét és élénkíti a beleken keresztül
történő kiválasztási folyamatot.
·
Orbáncfű:
idegerősítő hatású.
·
Méhfű: nyugtató hatású.
·
Cickafark:
segíti a véralvadást, és a vérnyomás alacsonyan tartását, ami főleg a szülésnél
nagyon fontos.
·
Zsurló:
javítja a veseműködést.
Stadelmann
felhívja azonban a figyelmet arra, hogy e teakeverék fogyasztása nem azonnali változásokat
hoz a szervezetben. Fontos, hogy rendszeresen, a várandósság elejétől a végéig fogyasszák
a kismamák napi 3 csészével.
Stadelmann e könyvében gyakran
visszautal a várandósok teájának fogyasztására különböző előforduló panaszok
kezelése kapcsán is, és kiegészítésként egyéb gyógynövény használatát is
ajánlja:
·
Visszerek: a
tea fogyasztása mellett jótékonyhatású lehet a bedörzsölés körömvirág kenőccsel, vagy vadgesztenye-kivonatot
tartalmazó géllel.
·
Aranyér: a
tea fogyasztása mellett ajánlja a hametumkenőcsöt
valamint ülőfürdőt tölgykéreggel.
·
Akut hólyagpanaszok
esetén kiváló a következő gyógynövényekből készített teakeverék napi háromszori
fogyasztása: medveszőlőlevél, nyárfalevél,
aranyvessző, iglice, kamillavirág és gyermekláncfű.
·
Gyomorégés
esetén étkezés után kis kortyokban fogyasztható édesköménytea. Savkötőként funkcionál a kukoricahaj-tea, mely
éhgyomorra vagy étkezések előtt fogyasztva fejti ki legjobban hatását.
·
Álmatlanság: a
gyakori lábgörcsök okozta éjszakai felébredések utáni visszaalvást segíti a macskagyökérből, komlóból, majorannából,
méhfűből és kakukkfűből készült teakeverék. Lefekvés előtt forrón
fogyasztandó.
·
Koraszülési
hajlandóság: korai méhösszehúzódások esetén ajánlatos az
álmatlanságnál leírt teakeveréket kiegészíteni orbáncfűvel és naponta két csészényit fogyasztani belőle
kortyonként. Magnéziumkészítmény bevitelével kiegészítendő!
·
Ödémák,
terhességi toxémia. Fontos, hogy már a kezdeti stádiumban kezelve legyenek
az ödémák (vízfelhalmozódások). Ekkor a várandósok teájának összeállításánál
dupla mennyiséget kell venni a csalánból
és a zsurlóból, valamint nyárfalevelet adni még hozzá. Legalább három
csészényi fogyasztandó e teakeverékből, mely citrommal, mézzel is ízesíthető.
·
Hipertónia
esetén méhfűből,
fagyöngyből és galagonyából készült teakeverék fogyasztása ajánlatos.
A
34. hét vége után Stadelmann a várandós tea fogyasztása mellé a málnalevéltea rendszeres, napi
három-négy csészényi fogyasztását ajánlja. Bár a málnalevéltea hatásmechanizmusa
tudományosan nem bizonyított, a bábák és szülésznők nagy tapasztalattal
rendelkeznek a kismedence izomzatát fellazító hatásának.
Szintén
a 34. héttől ajánlatos naponta egy kanál összezúzott
lenmagot enni. A néphagyomány szerint a lenmag „kicsúsztatja” a gyereket.
Nyákképző hatása révén hüvelyi nyáktermelés lép fel, melynek szülést segítő
hatása egyértelmű. Fontos a megfelelő mennyiségű víz fogyasztása a lenmag
fogyasztása mellett, máskülönben ellenkező hatás, vagyis szorulás léphet fel.
A
38. héttől ajánlatos a szalmavirág-gőzülőfürdő
hetente egyszer. Főleg az először szülő nők számára fontos ez, mivel a kemény
medence izomzatnál segít a szövetek felpuhításával és rugalmassá tételével. A
többedszer szülőknél főleg akkor hasznos, ha korábbi szülésük alkalmával nagy
gátmetszésre került sor.
Ahogy a bevezetőben már
említettem több ellenjavallattal is találkoztam más irodalmakban, melyek
nagyobb óvatosságra intenek bizonyos gyógynövények fogyasztása kapcsán. Putz
Lívia, fitoterapeuta egyik cikkében például egy tiltott listát állít fel
várandósok számára, mely olyan gyógynövényeket tartalmaz, amelyek fogyasztása
erős méregtelenítő hatásuk miatt kerülendő, ugyanis az általuk felszabadított
méreganyagok a placentán keresztül eljuthatnak a magzatba is, különböző
fejlődési rendellenességeket okozva. Ez a lista a következő gyógynövényeket
tartalmazza: csalán, gyermekláncfű,
diólevél, tölgyfalevél, menta, valamint a fűszernövények nyersen nagy
mennyiségben fogyasztva (pl. préselt petrezselyemlevél napi fogyasztása). Ezen
felül Putz szerint vannak vitatott hatású növények, amik általában a
menstruációs ciklust képesek befolyásolni. Ezek például, a barátcserje, jamszgyökér, poloskavész, komló, szója, szezámmag, kamilla,
palástfű, pásztortáska.
A
fenti listán megtalálható a csalán, mint méregtelenítő gyógynövény, melyet Stadelmann
viszont javasol a várandós teájába
tenni, sőt emelt adagban adja ödémák kezelésekor.
Dr. Budai Marianna
szakgyógyszerész cikkében szintén felhívja a figyelmet a gyógynövények
esetleges ártó hatásaira is. Mint írja, nem igaz az a természetes alapú
szerekkel kapcsolatos nézet, hogy „ha nem használ, akkor nem árt”.
Alvászavarokra,
nyugtalanságra Budai citromfüvet és levelndulát tartalmazó termékeket, teákat
javasol. A terhességi hányás ellen pedig gyömbért ajánl, mely köhögéskor
nyákoldóként is kiváló.
Ő
is ajánlja a kamilla használatát Putzzal szemben, főleg megfázások alkalmával.
Amitől
viszont a kismamákat óva inti az a sérülésekre külsőleg alkalmazható fekete
nadálytő. Putzzal egyetértve, szintén tiltja a petrezselyem alkalmazását, mely
nagy mennyiségben vízhajtóként, tisztítókúra részeként alkalmazható, várandósság
esetén azonban már a középkorban ismert volt magzatelhajtó hatása.
Budai
külön felhívja a figyelmet a fagyöngy és a galagonya elkerülésére, véleménye
szerint ezek várandósság alatt nem használhatók. Stadelmann ajánlja ezt a két
növényt, bár ő is csak kimondottan hipertónia elleni szerként. A fűszernövények
közül Budai még felhívja a figyelmet a sáfránnyal, borókabogyóval, rozmaringgal
és zsályával ízesített ételek kerülését, mivel ezek a méhizomzat összehúzódását
okozhatják és esetleges koraszülésekhez vezethetnek. Szintén emiatt tiltja az
aloe belső fogyasztását is.
A leírtak alapján tehát minden, várandósság ideje alatt felmerülő problémára megtalálható az a természetes szer,
gyógynövény mely segítségével csökkenthetők vagy megszüntethetők a kellemetlen
tűntek. Azonban okosan kell bánni a gyógynövényekkel, ismerni kell hatásukat és
csak a megfelelő időben, a megfelelő adagban és problémánál alkalmazhatók.
Az
olvasottak alapján nagy kérdést hagyott a fejemben a csalán, ugyanis
vértisztító, méregtelenítő hatása miatt számomra teljesen logikus, hogy Putz
miért tette a tiltott listára. Stadelmann napi többszöri alkalommal
fogyasztandó várandós teájának ezzel szemben a csalán az egyik összetevője.
Forrás:
Ingeborg
Stadelmann: A bába válaszol
Cartaphilus
Kiadó, Budapest, 2003
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése