Reggel a gyönyörű, nyugodt és csodás ikreknél jártam. Délben hazaszaladtam ebédelni, és mentem egy kislegényhez a szomszéd faluba.
Édesanyja nagy reményeket fűzött a naphoz, sok-sok terve volt, így mi a kicsi fiúval elmentünk sétálni. Találkoztunk egy másik anyukával, aki tavaly hozzam járt szülésfelkészítőre, és a gyönyörű kislányával, aki 13 hónaposan már nagyokat sétál anyukája kezét fogva. Így sétálgattunk egy órácskát, amikor befutott egy hívás egy beindult szülésről. Séta vége, baba haza anyához, én bevágódtam a kocsiba, és nyomtam a gázt a kismama otthonáig. (Táskám is már a kocsiban volt.)
Ahogy odaértem, hallottam a jellegzetes hangokat, így könnyen megtaláltam a vajúdó párt. Volt még idő egy kézmosásra, és a térdeplő édesanya térde alá pléd terítésére, és már röpült is a karjaim közé a kisleány.
Mindenki csodásan van, egészséges és boldog. Rajtam a fáradtságot -leginkább a vezetéstől -, a boldog-büszkeséget és egy jókora adag magzatmázat láthattok.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése